Volt egyszer egy ország, melynek Patkányország volt a neve. Különféle korosztályú és vagyoni helyzetű patkányokkal volt tele. A rendes, dolgos patkányok alkották a kisebb részét. Ők biztosították verejtékes munkával, országuk hatalmát és "fényét".
Azonban tudták,hogy a többiek csak élősködnek rajtuk, s elegük lett ebből. Már a vackaikat is alig bírták fenntartani, jobbnak látták, ha kilépnek e rendből. Lázongásaikat nemsokára választás követte. Színre lépett egy bizalmat "sugárzó" társuk, Ki meggyőzte őket, hogy hamarosan jobbra fordul minden, s nem családi vackuk lesz eztán, hanem váruk.
Ígért még stabilitást, összefogást, létbiztonságot, jólétet és még sok szépet, Tisztában volt vele, hogy a terheket cipelő dolgozóknak elege van, ezért könnyen maga mellé állíthatta a népet. Meg is nyerte a választást a csapatával együtt. Sebtében nekifogtak, hogy rendet tegyenek, A szerintük ezért nekik járó és őket megillető búzatartalékokból, mielőbb, minél többet elvegyenek.
Nem sokáig tartott hát a remény Patkányország egyre szegényebb lakói között, A hazug ígéretek elillantak, csak az elnyomás, a megszorítások és a kizsákmányolás réme "lebegett" a jó patkányok fölött. A gazdag patkányok még zsírosabbra híztak. Jól éltek még a bűnöző fajtársaik, a naplopók és az élősködők rendje, Kik művészi szinten űzték a semmittevést, míg az ellátást elvárták rendre.
Ismét és újból az agyonterhelt patkány dolgozókon "csattant az ostor", szokás szerint. Már a megszakadás határán voltak. Tartalékaik kifogytak, sokuk az üregét is elvesztette, s az országuk hanyatlott megint. Látták ezt "zsírosék", de nem érdekelte őket. Ők időben külhonba vitték búzavagyonukat. Adót nem fizettek, a nélkülözést nem ismerték soha. Így eshetett meg, hogy az egykor virágzó, elismert Patkányország összeomlott, s mára már a híre is elszállt az időben tova.
(Bármelyik "zsíros" patkány is lett volna hatalmon, az eredmény ugyanaz lett volna, mivel a történet akkor is a dolgozó, lelkét "kitevő" patkányréteg elnyomásáról és az igazságtalanságok tömegéről szólna. Ha azonban a tisztességes, becsületes patkánypolgárok harcba szálltak volna, akkor ez a "mese" a létbiztonságról, a jólétről és a szeretetről szólna.)
