Csak ennyire képes?
Nyirkos hideg van. Tócsákban áll a víz a hókupacok között,
A tél nem akarja feladni uralmát, a mélabús táj fölött.
E lélekromboló időszak nagyon próbára teszi az embert,
A vírusok serege ennél jobb lehetőségre még nem lelt.
Mutáns hadaik mindenhol jelen vannak az alkalomra várva.
Elég belőlük egyetlen példány, ha az illető éppen a száját tátja,
S megindul a támadás, amint a hidegből egy meleg helyiségbe ér.
A vírust hordozó személy hamarosan gyógyszereket kér.
Hogy mire? Még maga sem tudja, hiszen már fáj minden tagja,
Köhögni kezd, a lázat és a hidegrázást együtt kapja.
Elesettnek, gyengének érzi magát, a "betolakodók" milliónyian vannak,
A szervezet "véderőinek" vajmi kevéske esélyt adnak.
Az immunrendszer nem ismeri fel "őket", hisz változtak ismét.
Jöhetne a tavaszi jó idő, mely legalább eltüntetné mindet innét!
Addig is küzdeni kell, gyümölcsökkel, gyógyszerekkel, mézzel.
Az emberi test csak ennyire képes? Kevesebbre, mint amit bárki képzel.
|
