A fák levelei lágyan hullanak alá sorban, Ahogyan történt ez azelőtt is, minden korban. A napfény kellemesen simogatja a tájat Az ősz szépsége örök emlékké válhat.
A természet pompázik, még mindenfelé virágok nyílnak, Az állatok gyűjtik télire az élelmet, amennyit csak bírnak. Madárseregek vonulnak az égen, lentebb rovarok neszezése hallik, Termények sokasága van a földeken, az élet folyamatosan zajlik.
Mókusok rágcsálják a diót, vaddisznók röfögnek az erdősáv szélén, Mezei pockok és hörcsögök alakítgatják szállásukat a föld mélyén. Őzikék hevernek a fűben, pihennek a legelészés után, A bak eközben is rajta tartja a szemét a sután.
A gyíkok is sütkéreznek, testük energiává alakítja a meleget, A gyümölcsösökben "terített asztal" várja a méhsereget. Csodás ez az évszak, a bőség és a nyugalom évszaka, Varázslatos a nappal, csak kicsit hűvös az éjszaka.