A Nap is kisüt újra
Amilyen változatos a természet, olyan változatos az emberek lelke.
Némelyiké gőgös, öntelt, mindenkit kihasználó, másoké meg érzékeny, fájdalommal, szeretettel telve.
Ez utóbbiak kevesebben vannak, ám igazi emberi értékek bennük élnek,
Sokat szenvednek, kevés az önbizalmuk, s mindig a csalódástól félnek.
Nagy a szeretet éhségük és remélik, hogy teljesülnek a vágyaik,
Ám jön valaki, ki sértő, durva, s romba dőlnek álmaik.
Az ÉLET "színpadán" folyamatos a harc, állandó a küzdelem.
Nincs megértés, nincs megállás és kevés a türelem.
Mégis meg kell próbálni észrevenni azt a kevés szépet,
Mely él valahol, valakiben, amelyet a "rossz" még le nem tépett.
Hiszen a Nap is kisüt újra, virágok illata tölti be a teret,
A remények ismét szárnyra kelnek s ezúttal a vége is szép lehet.
Valahogyan mindörökké lesz, feladni nem szabad soha!
Ha öröm járja át szívünket, a gondokat elűzhetjük tova.
Egészség, kedvesség, figyelem, jó ha ezeket kapod.
Mindezek mellé had kívánjak még sok boldog névnapot!
|
