A beragasztott igazság
Csiga Tóbiás hosszú vándorútján már sok mindent látott.
Elégedett mégsem volt. Mindig újabb érdekességekre vágyott.
Egy napon elérkezett Féregfalvára. Volt is ott féreg bőven.
Jöttek-mentek az utcákon. Ki vásárolt, ki az ivóban ivott bőszen.
Megpihent egy fogadóban. Néhány nap múltán valami furcsát látott.
Elindult, hogy tájékozódjon, hiszen állandóan az igazságra vágyott.
Valamennyi féreg szája be volt ragasztva. Egyikük sem mukkant.
Jártában-keltében egyre több olyannal találkozott, aki a feszültségtől szétpukkant.
Az egyik napon, mikor a kíváncsiság gyötörte, de nagyon, válaszra talált.
Sejtelme sem volt akkor még, hogy ezzel a kérdezősködéssel kísérti a halált.
Egy sikátorban Féreg Dezső némi pénzért levette a szájáról a tapaszt.
Elmondta a szörnyű valót. A gazdag féreg réteg, az összes dolgozója szájára trutymót ragaszt.
Miért is? Kérdezte Tóbiás. Hát azért, mert Féreg Fábián és a rendje,
Törvénybe iktatta, hogy tilos a féreg főnökökről beszélni, de rendre.
Ki a szabályt megszegi arra eljárás vár, sőt mi több halál.
Csiga Tóbiás hallva ezt, azonnal útnak indult, remélve, hogy egy tisztességesebb falvat talál.
|
