Véres szárnyak
Az időtlen idők fátyolán át,
derengenek a múlt árnyai,
a Sors kiutat nem igazán lát,
kinyíltak a Végzet szárnyai.
A történelem vihara tombol,
villámok cikáznak az égen,
míg minden jót le nem rombol,
repül a Végzet a sötét éjben.
Gonosz és vér kíséri útján,
gyűlölet és halál szele száll,
lenne mit takargatni a múltján,
azonban ő újabb áldozatra vár.
Vértől tapad mindkét szárnya,
igyekszik leszámolni a Sorssal,
a vég beteljesítése minden vágya,
biztos benne, hogy végez a kórral.
A Sors azonban összeszedi magát,
kitartó, hiszen éltetik az igaz vágyak,
el kell pusztítania a Végzetet magát,
s vele pusztulnak a véres szárnyak.
|