Végre péntek!
Sokan vagyunk úgy vele, hogy ha hétfőn csörög az óra, Már tudjuk, nem számíthatunk ezen a napon semmi jóra. Felgyülemlett a munka, feszültségtől "terhes" a levegő, Hát nem lenne jobb otthon a nyugalom és egy heverő?
Kedden valamelyest csökkennek a kezdeti terhek, És picit könnyedebbé válnak az emberi lelkek. Szerdán elérjük a rideg hétköznapok közepét, S jobban el tudjuk tűrni a ránk szabott munka tömegét.
Csütörtökön felcsillan a remény: talán túléljük a hetet! Ettől a tudattól legtöbbünk egyre jobb kedvű lehet. Másnap reggel felkiálthatunk: Végre péntek! Cudar világ mindjárt más szemmel nézlek.
Végre! Végre! Jön a hétvége, a kikapcsolódás, a mámor! Szívünket boldogság járja át, s könnyebben eltalál "Ámor". Mindenki igyekszik tenni amire ideje van, s kedve támad, Ám a vasárnap este feszült, mert a lelkünk a másnapi, hétfő ellen lázad.
|