Vannak még

A mai rohanó világunkban egyre jobban "elhalnak" a pozitív dolgok,
Szenvednek, küzdenek az emberek és sokszor egészen kicsi segítségen múlnak a sorsok.
Rideggé, közönyössé válnak egymás iránt, mert megkeseredettek nagyon,
Ezen nem igazán segít sem a "szívhez szólás", sem pedig a vagyon.
A"túlélésért" küzd mindenki, s eközben lélektelenné válik,
Holott szinte valamennyiük legbelül szeretetre és boldogságra vágyik.
Mégis, ha segíteni kellene másnak inkább elfordulnak,
Eközben közönyös, megvető arckifejezéseik "szépen" eltorzulnak.
Bezzeg ha valakit sérelem ér, elvárná, hogy segítsenek rajta,
Olyankor ő tisztességes személy, nem az a "torzszülött" fajta.
Szerencsére vannak még akik önzetlenül, tiszta szívvel segítenek másnak,
Ismeretlenül is a legjobbat teszik, s ezért még köszönetet sem várnak.
Pedig megérdemelnék, mert amit tesznek az ritka.
Miért nincs több ilyen jótét lélek? Az bizony e kemény élet titka.

(Ezt a versemet azoknak az embereknek ajánlom, akik az elmúlt napokban ismeretlenül is sokat segítettek rajtam és mindezt tiszta szívvel tették. Köszönöm nekik.)