Újjáéledő szeretet

Álomképek szállnak a légben,

örök nyomot hagyva a térben.

Személyre szabottak a vágyak,

sokan élnek csupán a mának.

Elvárások, reménykedések sora,

gyakran ködként szállnak el tova.

A kudarctól való gyötrő félelem,

átkarolva tarthat akár egy lételem.

Az érzelmi mámor izzón kavarog,

az igaztalan igaz forrón zavarog.

Lelket felemésztő gyilkos kétely,

szétárad a testben, mint a métely.

Mégis néhány napra mindez csitul,

a szeretet ereje újjáéled és kivirul.

Karácsonykor visszatér az értelem,

s visszahúzódik odújába a sérelem.