Sokadalom
Mindenfelé nyüzsög az élet,
az alja nép is keresi a szépet.
Elszaporodva kutatja az utat,
mely csak egy irányba mutat.
Behálózzák a titkok rejtekét,
többet ártanak, mint sejtenéd.
Elfoglalják a még élő világot,
elpusztítják az összes virágot.
Számukra nem számít semmi,
nem kívánnak ők senkiért tenni.
Mindent mi nem övék, akarnak,
bármibe könnyen belezavarnak.
Eltiporják a kulturált magvakat,
feltúrják az őshonos hamvakat.
Szétverik az utukban álló gátat,
nem éreznek olyat, hogy bánat.
Nem ismernek soha kegyelmet,
viszont jól betartják a fegyelmet.
A védteleneket nagyon szeretik,
el is pusztítják mindet, ha tehetik.
E sokadalom gonosz és hitvány,
újonnan cselszövéseket nyit mán.
Behálózzák ami az útjukba akad,
a világunkból semmi nem marad.
|