Senki nem kerülheti el
A saját fájdalmát mindenki
maga érzi és küzd meg vele,
próbálja legyűrni, tompítani,
miközben a szíve kínnal tele.
Legyen fizikai, akár lélekölő,
percenként égető sajgó érzés,
a szöveteket marcangoló tűz,
emészt, gyengít, mint a vérzés.
Más át nem érezheti a terhet,
elhiheti ugyan, de mindhiába,
tanácsot adhat, együttérezhet,
a sorssal nem szállhat vitába.
Senki, soha nem kerülheti el
mit reá kiszabott a természet,
bármily jól is küzdjön, végül
egy dolog vár rá, az enyészet.
|