Reményeink gyakran csalnak
Ha nagyon vágyunk valamire, s azt hisszük elérjük, Minden szép és jó lesz, mindig azt reméljük. Ám a valóság más. Reményeink gyakran csalnak, Saját csapdánkba esünk, s álmaink elhalnak.
Sokszor a saját belső félelmünk az, ami "utunkat állja, Amely úgy mutatja a dolgokat, ahogy a másik énünk látja. Vihar támad a lelkünkben és küzdünk magunk ellen, Nem igazán segít a "józanság", bűbáj, kellem.
Nehéz csata, sok szenvedés, de van kiút belőle! Ne az lebegjen előttünk, hogy más, mit gondol felőle! Döntenünk magunknak kell arról, mi az, mit szeretnénk, A legjobbat kell választani. s akkor boldogok lehetnénk.
|