Egy fiatal lány ébredezik a tó partján fekve, Kábán eszmél rá, hogy meztelen a teste. Haja kócos, szemfestéke, rúzsa el van kenve, Nem tudja pontosan, mi is történt este.
Oldalra pillant. Nem lát senkit. Üres a part. Megerőszakolták? Talán teherbe esett? Most attól tart. Ruháit keresi. Azok szétdobálva hevernek odább, Igyekszik erejét összeszedni, s indulni innen tovább.
A Nap lassan felkel. Emlékezni próbál, Míg gyötörten a bokrok között kószál. Sírni kezd, s ekkor jut eszébe, Hogy a barátnőjével indultak tegnap az "estébe".
Egy szórakozóhelyre mentek inni és táncolni. Gondolatai közben erősen kezdi a homlokát ráncolni. Mintha odajött volna hozzájuk három srác, tenni a "szépet". Nehezen bár, de megkísérli felidézni azt a képet.
Nevettek, csevegtek, mintha a barátnője elment volna. S attól kezdve a történet csak róla szólna. A fiúk hozták a koktélokat. Talán randidrogot tettek bele? Az megmagyarázná ezt a "homályt", s azt, hogy bánhattak így el vele.
Most mitévő legyen? Merjen beszélni otthon róla? Attól kezdve az élete a szobafogságról szólna. Csak nehogy terhes legyen! Hiszen akkor mindennek vége. Úgy érzi ezt a titkot meg kell tartania, mert ettől függ a léte.
