Nyári alkony

Közeleg az este. A Nap pihenni készül.

Aranyló sugaraiban minden megszépül.

A természet pazar színekbe öltözik,

minden élőlény lelkébe nyugalom költözik.

Susognak a fák, az esti nyári szélben,

sokan sétálnak a parkban kéz a kézben.

A madarak még rovarokat gyűjtenek,

életük társához sosem lesznek hűtlenek.

Fiatal pár egymást átölelve üldögél egy padon,

remélik, életük útja összeér majd egy napon.

Csillog a szemük, miközben beszélnek,

az élettől minden jót és szépet remélnek.

Felállnak. Árnyékuk hű kísérőként tart velük,

séta közben olykor-olykor összekoccan a fejük.

A nyári alkony fénye betölti a köröttük lévő teret,

érzik, hogy ez a pillanat szebb már nem is lehet.