Meghalt már a vénasszony
Meghalt már a vénasszony, mikor agyonvertem,
halála után békés és csendes nyugalomra leltem.
Befogta végre a száját, s nem vitatkozott folyton,
már régóta terveztem, hogy ha lehet vízbe fojtom.
Ám változott a terv, a hőségben kiszáradt a folyó,
s nem állt rendelkezésemre egy tisztességes golyó.
Nem maradhatott élve, sajna agyon kellett vernem,
szerencsére végül is sikerült egy éles baltát lelnem.
|