Lejárt az idő

Felragyogott a Remény egy napon,

elkezdett hinni valami jóban vakon.

Dobogott a szíve és repesett a lelke,

igazi önmagát azonban mégsem lelte.

Álmodott nagyot és vidáman ébredt,

a sok szépségtől, s bűbájtól elképedt.

Úgy érezte végre neki kedvez az élet,

sajnos az álma csalódással ért véget.

Becsapottan, megbántottan morgott,

a hőségtől teste izzadságban csorgott.

Tudta lejárt az idő, a vágyaknak vége,

marad a kín, míg meg nem hal végre.