Kiss Gyula versei és egyéb művei Csütörtök, 2017-11-23, 2:17 PM
Üdvözöllek Vendég | RSS
Honlap-menü

A fejezet kategóriái
versek [331]
saját verseim
prózáim [19]
Az általam írott prózai alkotások.

Kategóriák
versek [331]
saját verseim
prózáim [19]
Az általam írott prózai alkotások.

Cimkefelhő
fájdalom Remény küzdelem sors harc élet szépség nyugalom félelem állatok humor vidámság halál szomorúság betegség szeretet érzelmek vágyakozás Tél élelem szenvedés zsákmány öröm Boldogság harag gyűlölet kegyetlenség csalódás hazugság álmok Tavasz érzések emlékek Virágok vágy Lélek Ősz bánat érzés Béke elnyomás Csata szerelem érzelem szánalom Tűz pusztulás ember karácsony álom történelem Szabadság sötétség ünnep izgalom Krimi rejtély vágyak Mese Nap kín Gondolatok igazság család aljasság világ változás igazságtalanság munka hibák Nyár Haza szív magyar bizalom hőség pokol háború föld forróság Magyarok nemzet este nép Barátság élősködők emlék vég emberek valóság gyász elmúlás Becsület vihar idő Végzet gonosz fény Sötét csalás

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Főoldal » 2014 » Október » 16 » Közösségben az erő
8:49 PM
Közösségben az erő

 

 

Közösségben az erő

Méh Mici elkalandozott. Már maga sem tudta hol jár, mikor csodás látvány tárult a szeme elé.
Színpompás virágokkal teli rét "kacsintott" rá, s nektár illatát hozta a szél felé.
Oda is indult rögvest. Sziromról-sziromra szállva kóstolgatta a csemegét.
Nagyon ízlett neki, s úgy döntött azonnal ide kell hívnia a méhkaptár seregét.

Körbepillantva meglátta Méhpempőt, s odakiáltott neki, hogy hívja a dolgozók hadát,
Had gyűjtsenek be minél több élelmet a télre, ráadásul munka közben mindegyikőjük teletömheti a hasát.
Tudta jól, hogy a zord hideget másképpen nem élheti túl a "váruk",
Ráadásul ott a rengeteg utód, testvér, barát, Mici nagy szeretettel gondolt rájuk.

Nekiveselkedett a munkának. Szépen telt a lábszárán lévő tasak,
Elfoglaltsága közben nem vette észre, hogy háta mögött feltűnt egy sötét alak.
Egy harmatcsepp tükrében mégis meglátta Darázs Dénest, ki már nyúlt is érte,
Hirtelen szembe fordult vele és könyörögni kezdett: Hagyja meg az életét!-arra kérte.

Dénes csak nevetett rajta. Otthon méhcombokkal van tele a kamra. Mondta.
Miközben ezt duruzsolta, lábait a Mici nyaka köré "fonta".
Mici halálra rémült. Tudta hiába küzd, az ellenfél erős nagyon,
Behunyt szemmel készült a végre, mikor ismerős kiáltást hallott. Ezt azért már mégsem hagyom!

Méhpempő volt az. Mellette Méhvirág és Méhmézelő, mögötte pedig kaptáruk összes repülni tudó népe,
Darázs Dénes elengedte áldozatát, s hátrálni kezdett. A félelemtől elsápadt a "képe".
Sunyin eliszkolt. A méhek hagyták és nevettek rajta,
Majd sürögni kezdtek, s mát látták, hogy tele lesz otthon nektárral a padlás és a pajta.

Közelgett a naplemente. Indulniuk kellett, mert elég messze laknak,
No meg pihennek kicsit, gyűjtik az erőt, munkát pedig holnapra is hagynak.
Otthon a Méhkirálynő megdicsérte Micit. Az ifjak elé példaképül állította ,
Mivel ő volt az, aki a népük túléléséhez rendkivül fontos információt szállította.

Kategória: versek | Megtekintések száma: 117 | Hozzáadta:: Nagyúr | Helyezés: 0.0/0
Számológép

Évszakok

Cimkék 3D felhője

Keresés

Naptár
«  Október 2014  »
HKSzeCsPSzoV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031

Mentett bejegyzések

Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala

  • Copyright MyCorp © 2017