Kiss Gyula versei és egyéb művei Csütörtök, 2017-11-23, 2:16 PM
Üdvözöllek Vendég | RSS
Honlap-menü

A fejezet kategóriái
versek [331]
saját verseim
prózáim [19]
Az általam írott prózai alkotások.

Kategóriák
versek [331]
saját verseim
prózáim [19]
Az általam írott prózai alkotások.

Cimkefelhő
fájdalom Remény küzdelem sors harc élet szépség nyugalom félelem állatok humor vidámság halál szomorúság betegség szeretet érzelmek vágyakozás Tél élelem szenvedés zsákmány öröm Boldogság harag gyűlölet kegyetlenség csalódás hazugság álmok Tavasz érzések emlékek Virágok vágy Lélek Ősz bánat érzés Béke elnyomás Csata szerelem érzelem szánalom Tűz pusztulás ember karácsony álom történelem Szabadság sötétség ünnep izgalom Krimi rejtély vágyak Mese Nap kín Gondolatok igazság család aljasság világ változás igazságtalanság munka hibák Nyár Haza szív magyar bizalom hőség pokol háború föld forróság Magyarok nemzet este nép Barátság élősködők emlék vég emberek valóság gyász elmúlás Becsület vihar idő Végzet gonosz fény Sötét csalás

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Főoldal » 2016 » Október » 30 » Emlékezés
12:37 PM
Emlékezés

Képtalálat a következőre: „esti temető”

 

 

Emlékezés

 

Szívszorító fájdalom, lelket gyötrő bánat,

a bennünk élő gyász mélységesen fájhat.

Megsebez minket a rohanó emlékek sora,

míg élünk nem tudjuk őket elfelejteni soha.

 

A múlt percei velünk kelnek, s fekszenek,

akkor is ha voltak melyek nem tetszenek.

Az időt visszafordítani sajnos lehetetlen,

megmutatkozik az ember milyen tehetetlen.

 

Könnycsepp az arcon, s mélabús mosoly,

kit, kiket elvesztettünk, a föld alatt fogoly.

Virágot viszünk a sírjukra emlékezve rájuk,

ha megbántottuk őket azt már nagyon bánjuk.

 

Itt állunk a nyugalmat adó temetői csendben,

gyertyákat gyújtunk és fejet hajtunk rendben.

Átérezzük mennyire sebezhetőek is vagyunk,

mi vajon hátra milyen emlékeket hagyunk?

 

Zörög az avar, őszi szél suhan az ágak között,

elsimítja a virágszirmokat a sírhantok fölött.

Leszállt az est. A fájó pillanat magához láncol,

az éjben számtalan apró láng ragyogva táncol.

 

Kategória: versek | Megtekintések száma: 60 | Hozzáadta:: Nagyúr | Címkék (kulcsszavak): Halottak Napja, emlékezés, szeretet, fájdalom, gyász, szomorúság | Helyezés: 5.0/1
Számológép

Évszakok

Cimkék 3D felhője

Keresés

Naptár
«  Október 2016  »
HKSzeCsPSzoV
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31

Mentett bejegyzések

Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala

  • Copyright MyCorp © 2017