Elvesztegetett pillanatok
Elvesztegetett pillanatok,
s végleg kihagyott percek,
gyakran tétova gondolatok,
szürke hamuvá váló tervek.
Az élet útja rögökkel teli,
akadályok mindenki előtt,
a sors e játékban örömét leli,
nem számít mi volt azelőtt.
Csendben kushad a remény,
néha ugyan megrázza magát,
aztán hamar elcsitul szegény,
biz nem könnyen nyer csatát.
Az út végén már vár a végzet,
tudja, minden út hozzá vezet,
fölötted áll, mikor bevégzed,
ellene senki, soha nem tehet.
|