Elfogadás

Felcsillan a szem, megdobban a szív,

az érzelmek árja csodás kalandra hív.

Leszállóban a rózsaszínű köd elvakít,

a valóság érzésétől messzire elszakít.

Csábosan manipulál, bódító a varázsa,

időbe kerülhet, mire elmúlik a hatása.

Végre sikerül a színfalak mögé látni,

ám nem kell sárkányként tüzet okádni.

Közeleg az őszinte megismerés maga,

mindkét félnek elállhat ilyenkor a szava.

Ez az igazi próbatétel, ami igen komoly,

az elfogadáskor kiül az arcokra a mosoly.