Egy nap is sok

Egy nap is sok, ha szenved az ember,

hogyha mindene fáj, kínok között él,

nem tud aludni, nyugalomra nem lel,

hogy még több fájdalom éri, attól fél.

Nem meri lehunyni a fáradt szemeit,

s gyakran a levegőt is nehezen veszi,

végigsimítja reszkető, ráncos kezeit,

a párnáját megigazítva feje alá teszi.

Egy nap is sok, ha szenved az ember,

ha csekélyke reménye elpárolog tova,

egykori örömeit átélné még egyszer,

ám tudja, ez nem történik meg soha.