Bányarém

A bányarém kecsegtető ajánlatot kapott,

fogjon olyasmibe amihez nem kell értelem,

képzeljen el hazugságokat, sokat és nagyot,

mit normális elme felfogni igazán képtelen.

Dúskálhat a pénzben, ha sikerrel járja az utat,

jutalom, ha meggyőzi a bérencek hosszú sorát,

útmutatása a végzetes leszámolás felé mutat,

nem várhat tőle senki megértést, vagy csodát.

Ostobasága táptalajra talált a trágya között,

a bűzlő halmok gőzölögve fortyogtak hiába,

hitték semmirevalóságuk áll mindenek fölött,

velük a tisztesség, s becsület nem állhat vitába.

Dölyfösen hirdették hazug győzelmüknek hírét,

s a bányarém körül őrjöngő örömtáncot jártak,

nem sokkal később megérezték a keserűség ízét,

mivel nagy nullaként hamarosan semmivé váltak.

Eltűntek a semmibe, bár ne is lettek volna soha,

mocskot és fertőt hagytak hol az élet virágzott,

ragacsos hányadékuk is elpárolgott messze, tova,

a helyük is elpusztult, hol a bányarém vitázott.