Álarc mögött
Álarc mögött más a világ,
másnak tűnik a sok virág.
Másként szállnak a felhők,
utolsókból lesznek elsők.
Másféle zöldek a bokrok,
eltűnnek a vízről a fodrok.
Más formájúak a hegyek,
s másfelé fújnak a szelek.
Másokká válnak a barátok,
széthullhatnak a családok.
Aki tud, másképpen szeret,
ajándékot is másként vehet.
Minden mássá válik hamar,
mi eddig volt, immár zavar.
Mire az álarc majd lekerül,
a világ tudatlanságba merül
|