Aki igazán szeret
Az élet egyik fontos alkotórésze az érzelmi világunk,
Amely egyénenként változó, akár az, hogy melyik a kedvenc virágunk.
Lehet bárki csinos, izmos, gyönyörű, ha "üres" belül,
A látszat gyakran csal, sokszor a rossz kerül felül.
Ígérgetni, ámítani szinte mindenki tud, s ezzel a célját is eléri.
Már rég megkapta amit akart, mire a másik a helyzetet felméri.
Akkor jön a csalódás! Fájdalom hasít az ember lelkébe,
Még a becsapott érzi bűnösnek magát, s ez nem fér a fejébe.
Számos külső behatás ér bennünket, úgynevezett "jóakarók" által,
Kik minden rosszat mondanak ránk, bár felelősséget ezért egyik sem vállal.
Aki igazán szeret csak a másikra figyel.Ő a fontos neki.
Ha bármit kér tőlünk megtesszük, bízva, hogy abban kedvét leli.
Örülünk ha örül, segítjük ha bajban van, ha bánatos,
Megpróbáljuk támogatni, ahogyan az éppen kívánatos.
Apró figyelmességekkel lepjük meg, mindig gondolunk rája,
Hiszen számunkra "Ő" a természet legszebb virága.
Elhozhatja szívünknek a tavaszt, még ha kint süvít is a tél szele,
Minden lényegtelennek tűnik, mikor együtt lehetünk vele.
Érzéseinket inkább tettekkel mutatjuk ki. Félünk a kimondott szótól,
Bár lehet éppen ennek a hiánya az, ami elzár a "jótól".
Míg világ a világ, érzelmek uralják az életünk útját,
Ha őszinték és kitartóak vagyunk, megnyitják előttünk a szerelem "kútját".
S akkor eljön az idő, mikor érezzük, talán megtehetem,
Kimondom történjen bármi, Én mégiscsak szeretem!
|
