A sötét jövő

Az emberi történelem forgatagában,

folyamatosak voltak a háborúk,

a lét minden mozzanatában.

Tömegeket irtottak ki isten nevében,

gyilkoltak, raboltak és dúltak,

a véres csaták hevében.

Leigáztak országokat, népeket, hazát,

elrabolták a javakat, területeket,

elnyomva az igazság szavát.

A gyűlölet, a kapzsiság vezérelte őket,

a hatalomvágy emésztő tüzében,

vágattak le kezeket, s főket.

Nőket, gyerekeket erőszakoltak rendre,

aki ellenállt az életével fizetett,

keményen intették csendre.

Ma sincs másképpen, csak más a háttér,

gyilkosabb fegyverekkel bírnak,

biz a világra a béke ráfér.

Azonban erre semmi esély nem látszik,

a világ igazi urai telhetetlenek,

valamennyi istent játszik.

Nem atombombákkal mérnek csapást,

hisz nem maradna épen semmi,

hiába küldenék a kaszást.

Sunyin pusztítanak, alattomos módon,

biológia háború a megoldásuk,

a tervüktől nincs ki óvjon.

Járványok tömegét állították már elő,

félelmet, rettegést gerjesztenek,

számukra a pánik a nyerő.

Karámba záratják az embereket bárhol,

cenzúrázzák az igazság szavát,

a világra ez a kör rászól.

Túlnépesedett a bolygó, pusztulni kell,

a kiválasztottak maradhatnak,

a többi esélyt nem lel.

A vakcinájukat kötelezővé fogják tenni,

hatásos adalékkal és chippel,

nem állja útjukat semmi.

A szabadság útja sajnos a végéhez érhet,

a látszata is megsemmisülhet,

kegyelmet nem kérhet.

Az utódokra csupán a sötét jövő marad,

sokszor eszükbe jutnak elődeik,

kik miatt sorsuk arra halad.

Pislákol még a remény halovány fénye,

az öntudatnak ébredni muszáj,

különben mindennek vége