A sárkány tüze

Sűrű erdők rejtekén, magányban,

él egy hatalmas lény bujdokolva,

égő sebeit nyalogatja egymagában,

közben levegőért kapkod fuldokolva.

Számtalan igaz harcot megvívott már,

az idők során küzdött,csatázott eleget,

érzi, hogy reá egy újabb küzdelem vár,

mivel rá küldtek egy elnyomó sereget.

Nem hagynak neki nyugalmat soha,

el akarják venni mindenét mit lehet,

száműzni szeretnék az otthonától tova,

e gyűlölet ellen vajon még mit tehet?

Mikor kellett, hozzá fordultak a bajban,

hazudtak, hízelegtek, ígérgettek neki,

s ő segített is mindig, ha érezte baj van,

nyugodalmát ősi földjén mégsem leli.

Igyekszik összeszedni magát, bár nehéz,

túl sok teher nyomja az erős szárnyait,

miközben sétál, a barlangjába is benéz,

s felidézi elfeledett, régi szép vágyait.

Az emlékek felkavarják dühét és vérét,

végre fájdalmában is összeszedi magát,

úgy dönt, hogy megvédi területe népét,

s tüzet okádva ellátja az ellenség baját.