A remény útja

Zöldellő mezőkön

útra kell a remény,

s láncait próbálja

ledobni a szegény.

Küzd becsülettel,

ismerve a múltat,

tudja igen sok az,

ami rajta múlhat.

Nehéz terhet visz,

sóhajok szele kíséri,

s a sajgó szíveknek

a szabadságot ígéri.

Suhan a világ körül,

tüzet gyújt az éjben,

a lelkeket gyógyítva

száguldozik a térben.

Pihenni nincs ideje,

nem állhat le soha,

hisz akkor sokaknak

az álmát viszi tova.