A remény szele
Kínzó forróság, gyötrelmes percek,
az ember bőre izzad, szinte serceg.
Mintha nem lenne éppen elég baja,
a gyengeségtől nem hallik a szava.
Fáradtan kimerülten teszi a dolgát,
magában sokszor átkozza a sorsát.
Oly kevés az öröm, ami olykor éri,
a végzettől a szenvedése végét kéri.
Keményen küzd, míg erejéből futja,
a helyzet nem könnyű, ezt jól tudja.
Szíve mégis bizakodással lesz tele,
mikor végre feltámad a remény szele.
|