A remény évszaka
Szürke nappalok, sötét éjszakák,
nem igen kedveljük az elmúlás
évszakát.
Hideg, borzongás, szél és hó,
sokak számára nincs ebben
semmi jó.
Térdig érő latyak, felsózott utca,
az ember tudásából csak ennyire
futja?
Stresszes időszak, búskomor napok,
áhítozik minden lélek: valami jobbat
mikor kapok?
Rügyfakadás, napfény és virágok,
méhzümmögés, s tavaszi szellő
járja
át a világot.
Bárányfelhők illannak tova az égen,
s útjukon haladva, „vígan”
cikáznak
szépen.
Legyen a tél akármilyen rideg, s
kemény,
tavasszal új élet kél, s szebb lesz
minden
remény.
|