Kiss Gyula versei és egyéb művei Kedd, 2017-11-21, 9:08 AM
Üdvözöllek Vendég | RSS
Honlap-menü

A fejezet kategóriái
versek [331]
saját verseim
prózáim [19]
Az általam írott prózai alkotások.

Kategóriák
versek [331]
saját verseim
prózáim [19]
Az általam írott prózai alkotások.

Cimkefelhő
fájdalom Remény küzdelem sors harc élet szépség nyugalom félelem állatok humor vidámság halál szomorúság betegség szeretet érzelmek vágyakozás Tél élelem szenvedés zsákmány öröm Boldogság harag gyűlölet kegyetlenség csalódás hazugság álmok Tavasz érzések emlékek Virágok vágy Lélek Ősz bánat érzés Béke elnyomás Csata szerelem érzelem szánalom Tűz pusztulás ember karácsony álom történelem Szabadság sötétség ünnep izgalom Krimi rejtély vágyak Mese Nap kín Gondolatok igazság család aljasság világ változás igazságtalanság munka hibák Nyár Haza szív magyar bizalom hőség pokol háború föld forróság Magyarok nemzet este nép Barátság élősködők emlék vég emberek valóság gyász elmúlás Becsület vihar idő Végzet gonosz fény Sötét csalás

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Főoldal » 2015 » Október » 10 » A nyáj pusztulása
9:23 PM
A nyáj pusztulása

 

A nyáj pusztulása

 

Valaha egy csodaszép völgyben,

legeltek a békében élő nyáj tagjai,

nem volt hiány vízben és zöldben,

ám közeledtek a sötétség napjai.

 

A hegyeken túl farkasok vártak,

gonoszan csillogott hideg szemük,

valamennyien birka húsra vágytak,

érezték, ez lesz a legjobb telük.

 

Sunyin lapulva osontak a völgybe

báránybőrt húzva álltak be a nyájba,

ott kémkedtek, s figyeltek körbe,

omlós falatokat álmodtak a szájba.

 

Kapzsi étvágyuk nem ismert határt,

sürgette őket a kegyetlenség szava,

nem akartak mást hozni, mint halált,

övéké maradna e völgynek a java.

 

Sötét juhokat hajtottak át a hegyen,

azok bégetve taposták össze a rétet,

a cél az volt, hogy zűrzavar legyen,

útjukon letiportak minden szépet.

 

Mindent, mi az őshonos nyájé volt,

mit birtokoltak az évszázadok során,

a folyamat a végső pusztulásról szólt,

nem hitték, hogy ez eljön ilyen korán.

 

Az álcázott ordasok vezették a nyájat,

a falkavezérek kiéhezve vártak rájuk,

végre kiélhették az öldöklési vágyat,

a nyájjal jóllakottan teljesült az álmuk.

 

 

Kategória: versek | Megtekintések száma: 242 | Hozzáadta:: Nagyúr | Címkék (kulcsszavak): halál, ordasok, farkasok, birkák, pusztulás, nyáj | Helyezés: 0.0/0
Számológép

Évszakok

Cimkék 3D felhője

Keresés

Naptár
«  Október 2015  »
HKSzeCsPSzoV
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031

Mentett bejegyzések

Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala

  • Copyright MyCorp © 2017