A gondos anya
Nyugodtnak tűnik a kopje, melyet bokrok és néhány fa vesz körül. Egy sziklarepedésből halk nyávogás hallik. A kis leopárd az anyjának örül. A mama megeteti és biztonságot is ad neki, A jól táplált kicsi a játékban is örömét leli.
Még csak öthetes, foltos, dundi és szép kék a szeme, A szája máris apró, hegyes fogakkal van tele. Anyja szeretettel nyalogatja, tisztogatja, a széltől is óvja, Miután elaludt elindul, hogy újra a területét rója.
Nagyon óvatos, hiszen oroszlánok és hiénák is vannak a közelben. Már négy éve egyre magabiztosabban mozog e közegben. A ragadozók vetélytársai egymásnak. Megölnék, ha elkapnák, az biztos. Ezt tudja jól, a rejtekhelye éppen ezért olyan titkos.
A sztyeppén nincs mindenhol fa, amire fel lehet szaladni, Éppen ezért mindig széllel szemben kell haladni. Egy hiéna gyakran a nyomában jár.A zsákmányát akarja. Most a kölyke miatt is fontos enni, ezért gyorsan elzavarja.
Azután erős nyakizmai segítségével viszi fel a fára, Ahol nem érheti el más, s tele eheti magát mára. A gazellát e biztos helyen hagyva körbekémlel és indul már, Hiszen nem messze egy sziklarésben reá, egy apró kölyök vár.
|